—
—
—
Nem a víz fogyott el. A hűtővíz-szivattyúk szívócsonkjai fix magasságban vannak — ha a Duna alájuk süllyed, a szivattyú nem tud vizet emelni. Ráadásul a visszaengedett víz hőmérsékletét jogszabály korlátozza: a melegvíz-csatorna torkolatától 500 méterre a Duna nem lehet 30 °C-nál melegebb. A két korlát együtt kényszerítette vissza az erőművet.
Az erőmű tervezési alapja szerint a 100 éves minimum több mint 1 méterrel magasabb a 2018-as rekordnál. A mostani vízállás túlment ezen a feltevésen.
A Duna hőmérsékletét több helyen mérik. Paksnál, még a melegvíz-csatorna torkolata előtt, és Domboriban, 25 kilométerrel a paksi mérce alatt — a kettő különbsége megmutatja, mennyivel melegebben folyik tovább a víz, miután az erőmű hűtésre használta. Az összefüggés azért rajzolható meg, mert a termelés idén bejárta a teljes tartományt: a rekordalacsony Duna miatt a 2000 MW-os névlegesről 230 MW-ra esett — három blokk állt, a negyedik fél gőzzel ment —, majd három hét alatt állt vissza. Gigawattonként nagyjából — °C-kal melegszik a víz.
Miért kerül ennyi hő a folyóba? Mert a hőt nem lehet maradéktalanul árammá alakítani: a gőzkörfolyamathoz hideg oldal is kell, ahová a fel nem használt hő távozik — Paksnál ez a Duna. A blokkok hatásfoka nagyjából 33 százalék, vagyis a reaktorban keletkező hőnek csak a harmadából lesz áram; a maradék kétharmad a hűtővízzel folyik el. Ezért juttat az erőmű a folyóba a megtermelt áram körülbelül kétszeresét hő formájában: 2000 MW áram mellett közel 4 GW-ot.
A „paksi hőcsóva" szakkifejezés nem ezt az átlagos többletet jelenti, hanem a szelvényen belüli, élesen elhatárolódó meleg sávot: a jobb part mentén húzódik, a kibocsátás közelében akár 8–10 °C-kal is melegebb lehet a szelvény érintetlen részénél, és elkülöníthető marad egészen Mohácsig.
Húzd a görbét, vagy indítsd el a lejátszást: a hőtöbblet a teljesítménnyel együtt jelenik meg.
Az erőmű hűtővizét a fő hűtővíz-szivattyúk szívócsonkjai emelik ki a Dunából, fix magasságban — a folyó szintje viszont nem fix. A nyári leállást éppen ez okozta: annyira lement a víz, hogy a szivattyúk nem tudtak mit felszívni.
Paks és Dunaszentbenedek között, az erőműtől lefelé — a Duna 1526. folyamkilométerénél, a hidegvíz-csatorna torkolata alatt — kőküszöb épül a mederfenékre. Az első ütem augusztus 29-re elkészült: 43 ezer köbméter kő, a teljes mederszélességben. A tervezett 145 ezerből a többi a küszöb alatti meder megerősítésére megy, mert a szűkületben felgyorsult víz 8–13 métert mosott ki. A küszöb nem zárja el a folyót: a Duna folyik tovább, a kő viszont visszaduzzasztja a fölötte lévő szakaszt, azt, ahonnan az erőmű a vizet kiveszi.
Ennyivel áll magasabban a Duna a paksi mércén, mint amennyit a küszöb alatti, dombori mérce vízállása indokol — napi átlag. A folytonos vonal a mért vízállás, a szaggatott a számított, küszöb nélküli.
még épül · 2. ütemA „terv” a MAVIR előrejelzése, így az eltérésben benne van az előrejelzési hiba is — önmagában nem bizonyítja a tudatos spórolást, de az irányt jól mutatja.
A rétegek összege a fogyasztás: ami nem hazai termelés, azt behozatal fedezi.